Miért érdemes a dohányosoknak a dohányzás
dohányzás ártalmai, dohányzás elvonási tünetek, dohányzás függőség, dohányzás leszokás, dohányzás leszoktatás, vegyes szakcikkek,
leszokás útjára lépni?
Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A dohányfüst 43 különböző rákkeltő anyagot tartalmaz
A cigarettázás során kétféle füstféleség keletkezik: a főfüst (cigaretta szívásakor beszívott füst) és a mellékfüst (a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül).
A főfüst rendkívül tömény, mely számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz. Nincs még egy ilyen összetételű légköri, fizikokémiai szennyezés, melyet ilyen formában lélegeznénk be!
A füstféleségek elemzése során kiderült: az egészségkárosító elemek (ún. ingeranyagok, toxikus anyagok, rákkeltők stb.) a mellékfüstben nagyobb mennyiségben mutathatók ki, mint a főfüstben!
A dohányfüst néhány alkotóelemének hatásai
Szénmonoxid
300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz (vörös vérfesték; az oxigén szállításában van szerepe), mint az oxigén és ezáltal oxigénszegénységet idéz elő a szövetekben.
Az így kialakult oxigénszegény állapotban a szervezet védekezésként növeli az oxigént szállító hemoglobin koncentrációját, ezáltal nő a vér viszkozitása, amely nyilvánvalóan nehezíti a véráramlást az erekben. A tartós szénmonoxidhatás a következményes helyi oxigénhiány által érelváltozások kifejlődését eredményezi. Megváltozik az érbelhártya áteresztőképessége: megvastagszik, fellazul, vizenyős lesz, meszesedik. Az emelkedett szénmonoxid szint hatására bizonyos reflexek, elsősorban a látási reflexek gátolttá válnak és csökken a teljesítőképesség, főként a kézügyesség.
Nikotin
A cigarettafüst legerősebb hatású összetevője. Fokozza a katecholaminok (a központi és vegetatív idegrendszer mediátor anyagai) felszabadulását. Az “összhatás” következtében:
növekszik a percenkénti érverések száma, a szív munkája, a verő- és perctérfogat, a szívösszehúzódások gyorsasága és erőssége, az oxigénszükséglet, az erek szűkülete, a vérnyomás, a szabad zsírsavak mozgósítása és felhasználása, a szérum-koleszterinszint, a vérlemezkék tapadóképessége (a véralvadásban van jelentőségük), a vércukorszint, fokozódik a mirigyek váladéktermelése, csökken a térdreflex, nő a várandóság idején a méhizomzat görcsös összehúzódási készsége, zavar keletkezik az agy- és szívizom vérellátásában, az érfalakat tápláló véredények idegi szabályozásában.
Rákkeltők
Rák-iniciátorok (benzpirén, dibenzpirén, indenolpirén, uretán, benzantracén, dibenzakridin stb) a normális sejtet alvó ráksejtté, a rák-promotorok (fonol, krezol, dimetilfenol) az alvó ráksejtet szaporodó rákksejtté alakítják át. – A karcinogének, a rákkeltők (nitrozaminok, nitrozopirrolidin, hidrazin, nitropropán, nikkel, Polonium-210, kadmium, naftilamin, toluidin, quinolin, fenantridin stb) mindkét hatást kifejtik, képesek a normális sejtet szaporodó ráksejtté átalakítani. A kokarcinogének (pirének, metilindolok, metilkarbazolok, diklorostilben, katechol stb.) a karcinogén anyagok hatását fokozzák.
Mi történik, ha nem kezdi el a dohányzás leszokást
A megfigyelések, a tudományos kísérletek sora, s a mindezeket összegző világirodalmi adatok alapján biztonsággal állítható, hogy a dohányzás káros az egészségre.
Nem kétséges, hogy egyes légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek előidézésében és fenntartásában a dohányzásnak döntő szerepe van.
Nem vitatható a dohányzás rákkeltő és emésztőrendszeri káros hatása, valamint a várandóság alatti cigarettázás veszélyessége. A megfigyelések, a különböző felmérések a passzív dohányzás egészségkárosító hatását is igazolták.Bizonyított, hogy a dohányzás a szervezet anyagcsere-folyamatait, a vitamin és ásványi-anyag háztartást, a hormonok és enzimek működését, valamint a gyógyszerek hatékonyságát is befolyásolja.
A fiatalkori dohányzás légzőszervi következményei
A fiatal korban elkezdett dohányzás legkorábbi következményei légzőszervi vonatkozásúak.
1., Több tízezer fiatalkorú, serdülőkorú vizsgálati adatai bizonyították, hogy kifejezett az összefüggés az e korban jelentkező “köhögéses-köpetürítéses-nehézlégzéses” panaszok és a dohányzási magatartás között.
2., A fiatalkorú “egészséges” dohányzók esetében a szokásos, rutin légzésfunkciós vizsgálatokkal eltérés nem észlelhető! “Finomabb” módszerek azonban már “rendellenes” viszonyokra utalnak.
3., A légzésfunkciós eltérések alapja kóros szöveti elváltozás! Ezt igazolták a szövettani vizsgálatok.
Számos szerző egybehangzó véleménye: A dohányzás elhagyása a tünetek, a funkcionális eltérések, a kóros elváltozások csökkenését, megszűnését eredményezi! Ez a tény teszi szükségessé, indokolttá a fiatalok körében végzendő dohányzás elleni egészségnevelő munkát.
Egyéb megállapítások
A tüdő-, gége, a szájüreg, a nyelőcső és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás
A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek
A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője
A dohányzók között gyakori a fekélybetegség
A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti
A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, mint a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében
A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát
A dohányzó várandós veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét
A várandós időszak alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás
A kisbaba-várás időszakában az anya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata
A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! – Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait
A várandós állapot vagy szoptatás alatti dohányzás, valamint a dohányfüstös környezet hatása növeli a csecsemőkori hirtelen halál gyakoriságát
A várandós időszak alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója
A kisbabát váró dohányzó anyák újszülöttjei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés
Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. (A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!)
A dohányzó várandósok újszülöttjei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy
A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a kórfolyamat súlyosbításában
A dohányzás impotenciát okozhat
A dohányzás hátrányos a fogamzásra
A dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb s a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint ez a nemdohányzók esetében észlelhető. – Általános az a megállapítás, hogy a dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók
A mozgásszervi betegségek közül a combfej-pusztulás kialakulásában, valamint más több ízületet érintő idült folyamat “fellobbantásában”, ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás szerepet játszik
A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás, s a fogágybetegség létrejöttében
Az erős dohányzás az időskorú vakság egyik okozója
A dohányzás a csontritkulás, az osteoporosis egyik rizikófaktorának tekinthető
A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-12 és B-6 vitamin tartalmát
Halálozási arányok a dohányzás leszokás elmaradása esetén
Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás: a tüdőrák halálozás 90-95%-áért, az összes rákhalálozás 30-35 %-áért, – kiemelten: a férfiak esetében 40-45 %-áért – , az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85 %-áért, a szív és érrendszeri halálozás 20-25 %-áért a dohányzás okolható.
A statisztikai adatok s a számítások figyelembevételével kijelenthető, hogy 6 másodpercenként 1 (egy), naponta 13 500, évente pedig 4,9 millió világpolgár hal meg a dohányzás következményeként.
Hazai vonatkozásban az elemzések azt mutatják, hogy 19 percenként 1 (egy), naponta 77, évente pedig 28 000 honfitársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással.
Szénmonoxid
300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz (vörös vérfesték; az oxigén szállításában van szerepe), mint az oxigén és ezáltal oxigénszegénységet idéz elő a szövetekben. Az így kialakult oxigénszegény állapotban a szervezet védekezésként növeli az oxigént szállító hemoglobin koncentrációját, ezáltal nő a vér viszkozitása, amely nyilvánvalóan nehezíti a véráramlást az erekben. A tartós szénmonoxidhatás a következményes helyi oxigénhiány által érelváltozások kifejlődését eredményezi. Megváltozik az érbelhártya áteresztőképessége: megvastagszik, fellazul, vizenyős lesz, meszesedik. Az emelkedett szénmonoxid szint hatására bizonyos reflexek, elsősorban a látási reflexek gátolttá válnak és csökken a teljesítőképesség, főként a kézügyesség.
Nikotin
A cigarettafüst legerősebb hatású összetevője. Fokozza a katecholaminok (a központi és vegetativ idegrendszer mediátor anyagai) felszabadulását. Az “összhatás” következtében:
növekszik a percenkénti érverések száma, a szív munkája, a verő- és perctérfogat, a szívösszehúzódások gyorsasága és erőssége, az oxigénszükséglet, az erek szűkülete, a vérnyomás, a szabad zsírsavak mozgósítása és felhasználása, a szérum-koleszterinszint, a vérlemezkék tapadóképessége (a véralvadásban van jelentőségük), a vércukorszint, fokozódik a mirigyek váladéktermelése, csökken a térdreflex, nő a várandóság idején a méhizomzat görcsös összehúzódási készsége, zavar keletkezik az agy- és szívizom vérellátásában, az érfalakat tápláló véredények idegi szabályozásában.
Rákkeltők
Rák-iniciátorok (benzpirén, dibenzpirén, indenolpirén, uretán, benzantracén, dibenzakridin stb) a normális sejtet alvó ráksejtté, a rák-promotorok (fonol, krezol, dimetilfenol) az alvó ráksejtet szaporodó rákksejtté alakítják át. – A karcinogének, a rákkeltők (nitrozaminok, nitrozopirrolidin, hidrazin, nitropropán, nikkel, Polonium-210, kadmium, naftilamin, toluidin, quinolin, fenantridin stb) mindkét hatást kifejtik, képesek a normális sejtet szaporodó ráksejtté átalakítani. A kokarcinogének (pirének, metilindolok, metilkarbazolok, diklorostilben, katechol stb.) a karcinogén anyagok hatását fokozzák. dohányzás leszokás
Miért dohányoznak az emberek?
A kérdésre nem könnyű válaszolni. Nem könnyű azért, mert még napjainkban, a tudomány mai fejlettségi szintjén sem tisztázott teljes mértékben, hogy ki, miért, mikor, hogyan, milyen indíttatásból, milyen pszichés és szociális viszonyok hatására, milyen körülmények következményeként nyúl végül is az első cigarettához.
Ugyanakkor kiderítésre vár az is, hogy a szervezet a kezdeti kellemetlen epizódok után milyen működésbeli változások kialakítása révén tudja elviselni az ártalmas dohányfüst anyagait, mi biztosítja az egészségkárosító füstalkotóelemekkel szembeni belső toleranciát, majd a későbbi időben, évek múltán, mi idézi elő a cigarettához való kötődést, a függőséget.
A dohányzás elhagyásának következményei
Minden életkorban érdemes elhagyni a dohányzást. Előnyös mind a férfiak, mind pedig a nők számára. Jó hatású, hasznot jelent, kevesebb elhalálozással kell számolni!
A dohányzásról való lemondás csökkenti a tüdőrák és egyéb rákféleségek:
a gége, a szájüregi, a nyelőcső, a hasnyálmirigy, a hólyag, a méhnyakrák, a szívbetegségek, a szívroham, az agyvérzés, a stroke, valamint az idült légzési betegségek kockázatát.
Mérséklődnek a korábbi légzési panaszok: a köhögés, köpetürítés, nehézlégzés, jó irányban változnak a légzésfunkciós értékek, javulnak a fekélybetegek gyógyulási esélyei.
Az ex-dohányosok tovább élnek, mint a változatlanul dohányzó társaik.
Azon nők, akik gyermekvállalás előtt vagy a várandós állapotuk első 3-4 hónapjában elhagyják a dohányzást, általában ugyanolyan súlyú gyermekeket szülnek, mint azok az anyák, akik sohasem dohányoztak. A dohányzás elhagyását mintegy 2,3 kg testsúlygyarapodás követheti és felléphetnek a dohányzás nélküli napok miatt átmeneti, feszültséget jelentő tünetek is. – Mindezek minimális állapot-romlásnak minősíthetők: az egészségi nyereséggel szemben.
Függőség a dohányzás leszokás esetén
Vannak olyan ösztönző motivációs tényezők, melyek kiemelten fontos szerepet játszanak a dohányzó viselkedési mód erősítésében. – Ismert, hogy a dohányzás főleg a negatív lelki állapotoknak: az aggodalomnak, szorongásnak, bánatnak, kínnak, gyötrelemnek, szorultságnak, ill. a dühnek, a félelemnek, a szégyennek a csökkenését szolgálja, és közben kiváltja a kellemes izgalom, a gyönyör, az oldás, a megelégedettség pozitív érzését. Mindez valószínűsíthető a serdülők dohányzási szokásainak kialakulásában is. A fiatalok a felnőtté válás útján gyakorta kerülnek stresszhelyzetbe, szorongó, idegfeszültséget tükröző félelmi állapotokba. Ilyen körülmények között a dohányzástól azt tapasztalják, hogy ez a magatartás a negatív érzelmek visszaszorítását eredményezi és elkerülhetővé teszi számukra a visszás helyzetek kialakulását. Mind a fiatalok, mind a felnőttek megtanulják az idők folyamán, hogy a dohányzás segítségével leküzdhetők a kínos, kényes, idegességet okozó szituációk. Ez a viselkedési forma így a negatív kellemetlenségek szabályozási módjává fejlődik, sőt egy bizonyos idő után már a dohányosok egy várt konfliktus, konfrontáció, viszály bekövetkezése előtt is a cigarettához nyúlnak, és azt egyre inkább a kényelmetlenségek ellensúlyozására, a rokonszenvesebb, barátságosabb körülményekre való törekvésként: örömforrásként veszik igénybe! – Vannak olyan kutatási adatok, amelyek azt bizonyítják, hogy a stressz által előidézett rossz hangulat csökken a dohányzás hatására, s talán éppen ezért, ezzel összefüggésben: egyrészt a megterhelő életélmények dohányzáshoz vezetik az egyént, másrészt az idegfeszültségben élők, az érzelmi zavarokkal küzdők így sokkal könnyebben válnak a dohányzás rabjaivá. Ugyanakkor más észlelések, megfigyelések pedig azt is igazolták, hogy a dohányzóvá válásban jelentős szerepe van a familiáris, baráti, szociális, környezeti, közösségi hatásoknak, a fontos személyek példáinak s a sztár mintáknak.
A nikotin szerepe
A dohányzó életvitel, a függőségi viszonyok kialakulásának folyamatában szükséges elemezni a dohányfüst hatástani vonatkozásait. Jóllehet, az égő cigarettafüst közel 4000 alkotóelemet tartalmaz, és a szervezetbeni változásokért a teljes, a komplex dohányfüsthatás a mérvadó, mégis általánosan elfogadott, hogy leginkább a nikotin a felelős azon élettani-kórélettani válaszokért, amelyek a dohányzás fenntartásában, a függéségi viszony megteremtésében, a dohányzáshoz való ragaszkodásban alapvetőek.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy pl. a szén-monoxidnak, az ingeranyagoknak és más füstalkotó-elemeknek nem lenne egyáltalán szerepe a dohányzási magatartásforma létrehozásában. Bonyolult anyagcsere-folyamatok, egyéni szokások: a szívási technika és ezek módozatai, a cigaretta ajakkal történő érzékelése, a látott jelenségek (parázsló cigarettavég, füstölgés), a kéz s ujjak mozgása, mozgatása és még más egyéb tényezők is mind-mind hozzájárulhatnak a dohányzási viselkedési mód kialakulásához, annak állandósulásához.
A következő nikotin-hatások külön is figyelmet érdemelnek: A nikotin megváltoztatja az idegrendszer aktivitását, fokozza a szívműködést, lazítva a vázizomzatot időlegesen növeli az idegrendszer vérellátását, kedvezően befolyásolja a munkateljesítményt, fokozza az érzési információ áramlását, növeli a szellemi, észbeli teljesítőképesség pontosságát, javítja a tanulási folyamatot, tompítja a reakció-időre gyakorolt, alkohol okozta káros hatást. – Mindezek egy éberségi, ellazultsági állapotot jelentenek, és arra utalnak, hogy a nikotin a jobb mentális működés segítségével kedvező változásokat eredményez a hatékonyságban, a teljesítményben. Minthogy azonban a nikotin egy gyorsan bomló anyag (felezési ideje: 2 óra), a változások átmenetiek , az előnyös helyzet csak múló jelenség.
A vázolt, ún. kedvező állapot fenntartásához, annak erősítéséhez azonban a szervezet részéről igény jelentkezik az újabb cigarettára való rágyújtásra, majd e rágyújtásnak sokszoros megismétlésére. Ez a körülmény a dohányzási magatartás rögzülésével jár, függőséghez vezet, s így a nikotin a dohányzási cselekvések szabályozójává válik. Ezt igazolja azon tény is, hogy az alacsonyabb nikotintartalmú cigaretták szívására való áttéréskor az elszívott cigaretták száma általában növekszik! Egyéb adatok pedig arra utalnak, hogy pl. a nem dohány, hanem saláta vagy más növény tartamú cigaretták szívása – amely nem biztosít nikotint a szervezet számára – nem okoztak osztatlan sikert a fogyasztók körében, ezek a füstölni-valók nem váltak népszerűvé! (Egy különös hír került az érdeklődés középpontjába 2004 végén: “A kutatók állítják, hogy valószínűleg egyetlen molekula felelős a nikotinra való rászokásért. Kimutatták, hogy ez a bizonyos molekula nemcsak szükséges, hanem elegendő is a nikotinfüggőség kialakításához”.
Megjegyzés: A figyelemreméltó, rendkívüli felfedezés nyomán, a további vizsgálatok, a gyógyszerkutatások eredménye talán a dohányosok millióit segítheti a jövőben a leszokásban…)
Néhány jó ötlet a dohányzás leszokás útjához
– Tűzze ki az abbahagyás pontos napját (pl. szabadsága alatt).
Az abbahagyás után:
– Egyék több gyümölcsöt és zöldséget (pl. majszoljon répát, zellert és aszalt gyümölcsöt). A citrom, narancs, grapefruit fogyasztása csökkenti a nikotinéhséget
– Rágjon cukormentes rágógumit vagy szopogasson szájillatosító cukorkát
– Mozogjon többet (pl. sétáljon rendszeresen ahelyett, hogy a tévé előtt ülne)
– Kerülje a dohányzásra késztető helyzeteket és keresse nem dohányosok társaságát
– Igyék több vizet és ne alkohollal helyettesítse a nikotint
– Legyen szilárd a nem dohányzással kapcsolatban, legyen elszánt és erős
– Keressen dohányzást feledtető kedvteléseket (pl. vízi sportok)
– Tegye félre a leszokásból megtakarított pénzt és rendezzen belőle kis ünnepséget. Kiérdemelte!
– Hasznos lehet a nikotinos rágógumi vagy tapasz használata, de ezeket csak orvosa írhatja fel